2021. 06. 03.
A nyugdíjrendszerről a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciáján esett szó. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt mondta, a kormány nem tárgyalt erről.

Szerdán a Növekedés.hu írt arról, hogy "a jelenlegi, folyó fizetésen alapuló nyugdíjrendszer magában hordozza önmaga felszámolását.

A Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciáján ismertetett pontrendszer úgy módosítaná a rendszert, hogy a nyugdíj összege, sőt a nyugdíjkorhatár is függjön a felnevelt gyermekek számától".

A jelenlegi nyugdíj-rendszer fenntarthatóságával kapcsolatban az alábbi hiányosságokat emelték ki az előadók:

• A rendszer alapja a jövő nemzedék járulékfizetési képessége, bár az alkotók magyarázata arról szólt, hogy a jelen nemzedék járulékfizetési képességére épül.

• Miután garantőrként az államot állították a rendszer mögé, gyakorlatilag semmiféle tartalék nem áll a rendszer mögött.

• További gond, hogy a nyugdíjak mögött implicit államadósság áll, ami annyit jelent, hogy nominálisan ugyan nem jelenik meg adósságként az az összeg, amelyet az állam a nyugdíjak fizetésére hitelként felvesz, de valójában létezik.

hirdetés

• Ebben a rendszerben a biztosítási és a szolidaritási elemek keverednek. Legfontosabb jellemzője, hogy az aktuális aktívak járulékaiból fizetik az aktuális nyugdíjakat abban a reményben, hogy amikor a mostani aktívak nyugdíjba kerülnek, őket is eltartják az akkori aktívak.

• További hiányossága a rendszernek, hogy a népesség folyamatos növekedést feltételezi, bár elméletileg a termelékenység emelkedése miatt nem jelenthet gondot a népesség csökkenése sem.

• Miután a múlt század hetvenes éveitől a létező nyugdíjrendszer működése vezetett oda, hogy csökkenni kezdett a gyerekszám – mert anyagilag nem éri meg gyermeket nevelni –, a rendszer saját maga alatt vágta, és vágja azóta is a fát

- ismertette Banyár József, a Corvinus Egyetem tanára.

Kovács Erzsébet, aki szintén a Corvinus Egyetem oktatója, egy statisztikával mutatta meg, hogy 1999 és 2019 között látványosan csökkent a szülőképes korú nők aránya, az ötven év felettieké viszont – és így a nyugdíjaskorúaké is – ugyanilyen arányban nőtt. Tehát a befizetéseket jelentősen kellene növelni ahhoz, hogy fedezni lehessen a nyugdíjakat.

A konferencia résztvevői szerint az lehetne a megoldás a helyzetre, ha figyelembe vennék, hogy ki hány gyerekkel járult hozzá a nyugdíjrendszer fenntartásához, és ennek az arányában járna neki nyugdíj, amelyben a végső finanszírozó maga a felnevelt gyermek. A javasolt rendszerben pontozás alapján döntenének a nyugdíj összegéről, mégpedig úgy, hogy minden felnevelt gyermek után pontokat kapnának a gyermekek nevelésében résztvevők.

A rendszer következménye azonban az, hogy a gyermekteleneknek jóval kisebb lenne a nyugdíja, vagy – és ezt javasolja a kutató – az ő nyugdíjkorhatárukat meg kellene emelni.

Létrejönne azonban egy másik nyugdíjpillér, ahova a munkába állástól fizetnének az emberek meghatározott összeget, és ebből finanszírozhatnak a normál nyugdíjkorhatár és a megemelt nyugdíjkorhatár közötti időszakot azoknak, akik gyermektelenek maradnak.

A téma a csütörtöki kormányinfón is előkerült. Gulyás Gergely újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy

a kormány nem tárgyalt ilyenről, de személyes álláspontja szerint a javaslat hozadéka pozitív, a felvetést helyesnek és indokoltnak tartja.

A miniszter szerint az a baj, hogy a jelenlegi rendszer egy felosztó-kirovó rendszer, azaz ha bárhol lyukat ütnek, a költségvetésnek kell beszállnia és betömni azt.

Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu