Javaslat a nyugdíjrendszer reformjára

2020. szept 2.Banyár József, Benda József, Botos József, Botos Katalin, Giday András, Németh György, Szegő Szilvia, Tóth I. János

A mai felosztó-kirovó, egy csatornás, járulékarányos nyugdíjrendszer több szempontból átalakításra szorul. (a.) Ellenérdekeltséget teremt a családok (különösen a nők) számára a gyermekvállalásban, (b.) növekvő járuléktömeg hiányt eredményez, (c.) elfedi a humántőke meghatározó szerepét a gazdaságban, és az állami nyugdíjrendszerben (d.) és a fonódó generációk egymásra épülő természetes értékáramlását.

„A civilizált világban elterjedt nyugdíjrendszer ebben a formában minden józan logikát nélkülöz, minthogy semmi kapcsolatban nincs az utódlással. Így vált az egyik leghatékonyabb ösztönzőjévé a jövő kizsákmányolásának.”

Helyzetkép, problémák 

a.) A gyermekesek – mivel élet idejük nagy részét nem fizetett munkahelyeken, hanem a „láthatatlan munka” világában (gyermekneveléssel) töltik, - kevesebb munkaévet és járulékot tudnak felhalmozni. Mivel a járulék és a munkában eltöltött évek képzik a nyugdíjkifizetések alapját, nem csak az életjövedelmük alacsonyabb, hanem a nyugdíjuk is - miközben még hosszabb ideig is dolgoznak.

b.) A kifizetések fedezetét a folyamatosan beérkező járulékok adják. Mivel a bevételek csökkennek, a kiadások volumene nő, járuléktömeg hiány
- A kivándorlás és a fiatalabb korosztályok csökkenő, és a nyugdíjas korosztály növekvő száma felborítja az államháztartás mai egyensúlyát

c.) Miközben kétharmad részben ők fektetik be fizetésüket és munka erejüket a majdani járulékfizetők felnevelésébe (1/3 részben az állam), annak „hozamából” méltányosan nem részesülnek, ezért de facto antinatalista hatású.
- Ez a mechanizmus a humán erőforrás szűkülő újratermelésének diszfunkciós rendszere, és egyben deficitet termel az államháztartásban.

d.) A fiatalabb generációk jelentős hányadát (akik a majdani járulékok befizetői), a népességen belül csökkenő arányú gyermekes háztartások nevelik fel, ezért folyamatosan csökken a nyugdíjak fedezete.
- A régebben nyugdíjba ment munkavállalók inflációs indexelése – a munkavállalók dinamikusabban növekvő béréhez képest – feszültséget kelt nyugdíjasok és a munkavállalók között

Célok

Rövid távon, az első fázisban megvalósítható a gyermekvállalás gazdasági ellenérdekeltségének csökkentése. A szülők által a gyermeknevelésbe fektetett munka arányos hozamának biztosítása, az értékrend helyrebillentése a köznapi gondolkodásban.

  • A több gyermeket nevelő szülők öregkori biztonságának növelése. Válhasson a gyermeknevelés egy lehetséges családi életstratégiává.
  • A gyermekek itthon maradásában a szülők viszonosság alapú érdekeltségének megteremtése, s így a járuléktömeg növelése a Magyarországon maradó fiatalok által.
  • Jogalap teremtése egy differenciált, a társadalmi érdeket (az államháztartás egyensúlyát is) kifejező, a gyermekneveléshez kötött járadéknöveléséhez.

Közép távon, a második fázisban a folyó finanszírozású (FF, vagy pay-as-you-go) nyugdíjrendszer átalakítása.

Alkalmassá tenni a nyugdíjrendszert arra, hogy a gyermekek nevelését humán tőke befektetésként kezelje, támogassa a humán erőforrásminőségi újratermelését, önfinanszírozóvá téve a gyermeknevelést. A társadalombiztosítás ugyanis azokat illeti első sorban, akik nem csak felélték jövedelmüket, hanem gyermeket is neveltek, vagyis hozzá járultak az elosztható társadalmi tőke felhalmozásához. A teljes körű átalakítás alternatívája, ha két lábra helyezzük a nyugdíj kifizetéseket: a járulék befizetést követő (munkanyugdíjra, ami már létezik) és a felnevelt gyermekekkel arányos lábra (gyermekfedezetű nyugdíj, egy pontozásos rendszer alapján, amivel a munkanyugdíj kiegészítendő).

Megoldások

A rövid távú megoldás nem tartalmaz rendszer szintű beavatkozást. A mai struktúrákat figyelembe vevő, könnyebben kezelhető, kimunkált elemekből építkezik.

Fő célja a gyermekvállalás, a gazdasági produktivitás és az időskori anyagi biztonság összekapcsolása.

Többféle technikai megoldása lehetséges. Az egyik esetben a járulékfizetéssel megalapozott nyugdíjat kiegészítheti az adófizető gyermekek befizetéseiből való részesedés 65 éves kortól. Egy ilyen megoldás pozitívan befolyásolhatja a fiatalok (újabb) gyermekvállalás melletti döntését. A kiegészítő juttatás („gyerek után járó nyugdíj”) már egyetlen gyermek után is járjon.

A javaslat közgazdaságilag úgy értelmezhető, mint részesedés a hozzájárulásukkal létrehozott emberi tőke jövedelméből (sikerdíj). Feltétel, hogy Magyaroroszágon történik a munkavállalás.

A fenti megoldási elvre két javaslat született.

  • Az egyik javaslat szerint a gyermek utáni juttatás történhet az 1 százalékos adófelajánlás mintájára (a gyermek rendelkezik jövedelemadója meghatározott százalékáról, a szülők részére), vagy a bruttó bérhez igazítva. Azért, hogy érzékelhető súlya legyen az így kapott összegnek, a célszerű összeg a szja 1/3-a vagy a bruttó bér 5%-a lehetne. Felső limit kívánatos (pl havi 1millió Ft kereset illetve havi 150 ezer Ft szja utáni összeg)
  • A másik javaslat a fix, gyermekenként és havonta kapható összeget juttatna a szülőknek, ami erős súlyt adna a gyermekvállalásnak, különösen a női és a tömegesen alacsony nyugdíjasok jövedelmében. A javasolt összeg havi 20 ezer forint lenne gyermekenként. Ez egy két dolgozó gyereket felnevelt szülői pár nyugdíjas jövedelmét mintegy 12 %-kal emelné meg (de ezen belül az anyáért 19%-kal). Gyerekenkénti fix összeg esetén a juttatások nem ingadoznának szélsőségesen a jövedelem-eltérések miatt.

Minkét megoldás bevezethető fokozatosan, így a költségvetéshez igazítható. Az intézkedés fedezete a tervezett adócsökkentéseknek a családokhoz való irányítása: vagy a nyugdíjas szülővel rendelkező gyermek adójának részbeni átadása, vagy közvetlen kifizetések által.

Tartalmát tekintve valójában nem költségvetési kiadásról lenne szó, mivel kiegészítő juttatás címén csak olyan pénzek kerülnének kifizetésre, melyek előzőleg befizetésre kerültek.

Nem kerülhetők el azonban a középtávú beavatkozások sem.

  • Az egyik megoldás kidolgozásával és megvalósításával Magyarország utat mutatna egy unortodox, hatalmas jelentőségű szociális innovációval. Ebben a modellben a gyermeknevelés nyereséges, illetve önfinanszírozó lesz, a nyugdíjrendszer pedig eleve fenntartható. Nyugdíj csak és kizárólag a gyermeknevelési erőfeszítésért járna. A javaslat elvei ki vannak dolgozva.
  • A másik megoldás a jelenlegi rendszert kiegészítené egy, a gyermeknevelésért kapott járadékkal. Ez a járadék – egy pontrendszerben elszámolva – figyelembe venné a felnevelt gyermekek számát, miközben nem érintené a gyermektelenek juttatását. Számukra a magán megtakarítás jelentheti a nyugdíjkiegészítés alapját, miközben a gyermekekbe való befektetés az újraelosztás segítségével térül meg. 

Várható hatás (rövid táv) 

  • Durva becslés szerint a kiegészítő ellátás kifejlett formájában (a bruttó bér 5 %-ával számolva) a GDP 0,3-1 %-át tenné ki. Az első szám a bevezetés évére, a második a rendszer teljes működésére vonatkozik.
  • A bevezetés befejező évében a juttatott összeg megfelelne egy akkori (várhatóan 2025) nyugdíjakhoz képest egy 13. havi juttatásnak, de célzottan a gyermekek után.
  • Az érzékelhető szintű és gyermekszám szerint differenciált nyugdíjkiegészítés a társadalmi tudatba vésné, hogy a gyermeknevelés hozzájárul az idős kor anyagi biztonságához, ami közvetve növelheti a termékenységet. Erősíti a generációk közötti szolidaritást.
  • Társadalmi céljainkkal összhangban jobb helyzetbe hozza azt a réteget, amely a legnagyobb áldozatot hozza a nemzet megmaradásáért.
  • A humán erőforrás minőségi újrateremtését jutalmazva közvetett hatással lehet a minőségi gyermekneveléshez.
  • Mivel a jövedelem átcsoportosítás a gyermeket nevelt nyugdíjasokhoz kerül, azok fogyasztási kosara kevésbé a luxus cikkek, utazások stb. irányban hasznosulna, inkább a hazai gazdaságot támogatná.   
  • Hozzá járulhat a nagycsaládok számának növekedéshez, és a sokgyermekes életstratégia kialakuláshoz.
  • Azok számára valorizálja a nyugdíjat, akik eddig méltánytalanul kiszorultak ebből, és ma még a legszélesebb szavazó réteget adják.
  • A külföldi munkavállalás ellen hat, erősítheti a külföldön munkavállalók visszaáramlását

A programok pénzügyi hatása attól függ, hogy milyen időponttal határozza meg a törvényalkotó a bevezetését és a valorizációt. 

Időszerűség   

Az elkövetkező 5-10 évben a magyar társadalom szocio-demográfiai szerkezete jelentős mértékben átalakul. Ma még a nyugdíjasok támogatnak egy olyan reformot, amely figyelembe veszi a gyermeknevelést is. Egy ilyen rendszert a dolgozó gyermekek is támogatnák.

Az elkövetkező években azonban fokozatosan nőni fog az egygyerekes és a gyerektelen nyugdíjasok száma. Tehát minél később kerül sor egy pronatalista szellemiségű nyugdíjreformra, annál kevésbé lesz népszerű.

A családbarát nyugdíj intézkedések bevezetésére addig van esély, amíg rendelkezünk a szükséges támogató szavazatokkal.  

Az alábbi grafikon azt szemlélteti, hogy az 5 éves kohorszokra bontott generációk hány gyermeket hoztak világra. Az 50 év alattiak esetében növekvő arányban vannak gyermektelenek, ami előre vetítheti egy másfajta gondolkodás ugrásszerű térnyerését.

Korosztályok gyermekszáma, 2011. KSH
 
Szerzők:

Banyár József,  közgazdász, Corvinus E., habil. docens
Benda József, szocializáció kutató, társadalompedagógus
Botos József, nyug. közgazdász, a Nyugdíjintézet volt igazgatója 
Botos Katalin, prof. dr  Emeritusz közgazdász, volt államtitkár
Giday András, nyug. közgazdász
Németh György, közgazdász
Szegő Szilvia, nyug. közgazdász 
Tóth I. János, filozófus, Szegedi Egyetem, docens