A kormány képviselőinek előadásai
 

Veresné Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár: A kormány népesedési programja

Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője: A KDNP családpolitikája

Fűrész Tünde, a KINCS elnöke: A KINCS szerepvállalása 

Pleschinger Gyula, Magyar Nemzeti Bank, Monetáris Tanács: Pénzügyi mozgástér

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tervei
 

Dr. Sonkoly Gábor, BTK dékán: Az ELTE hozzájárulása az alkalmazott demográfia fejlesztéséhez

Dr. Kolosai Nedda, ELTE TÓK, adjunktus: Család, nevelés, együttműködés

Dr. Babos János, szolgáltatási igazgató: Lehet az ELTE is családbarát?

Az Összefogás a Gyermek és Családbarát Magyarországért Szakértői Műhely javaslatai

Dr. Benda József, műhelyvezető: A Szakértői Műhely bemutatása és javaslatai

A Hivatásos Szülők komplex életpálya modell, mint a helyzetmegoldás kulcsa  

A születések csökkenő trendjét pusztán gazdasági intézkedésekkel évtizedek óta nem sikerül megállítani, mert figyelmen kívül hagyták a személyes döntések élettörténeti hátterét. Az 1950-es években kezdődött, a nők munkába állításával, és egy transzgenerációs társadalom-, család- és személyiségtörténeti örökség okozhatja ezt a folyamatot.

A népesség jelentős része a krónikus stresszállapot tüneteit mutatja. A feltáratlan és gyógyítatlan transzgenerációs sérülések akadályozzák a reprodukciót.

A reprezentatív vizsgálatból megtudtuk, hogy három féle életpályát terveznek a fiatalok
1.     Karrierépítő 5%
2.     Egyensúlyozó 70%
3.     Családközpontú 25%
Míg az első kettő számára van kibontakozási lehetőség, a harmadik út nem járható, a mai szakpolitika diszkriminálja a sok gyermeket nevelő családokat. Van a 35 év feletti korosztálynak egy jelentős rétege, amelyik vállalna még egy gyermeket, de nincs rá lehetősége. 

Két fő alkotó eleme a családi életre nevelés és a méltányos jövedelem. Az otthon végzett gyermeknevelés méltányos javadalmazást érdemlő munkaviszony. A javadalmazást csak családok vehetik igénybe, részben a helyi gazdaságot is segítő Gyermekkártya formájában. A gyermekek egészséges fejlődése érdekében az első életévben az édesanya részfoglalkozásban sem vállalhat más munkát.

A HISZÜK programba belépő családokat az átlagos munkaerőpiaci bérekhez hasonló juttatás illetné meg, ami élénkítené a gazdaságot, mert növelné a belső fogyasztást, új munkahelyeket teremtene, demográfiai trendfordulást eredményezhet, és az új nemzedék egészségesebb idegrendszeri, mentális fejlődése is messzemenően megtérülő, hasznos beruházás az emberi tőkébe.                                  

A nagycsaládos életpályát vállalókat számos hátrány sújtja, ezzel veszélyezteti a társadalom önfenntartó képességét. A HISZÜK program munkaviszony, amelynek feltételeit az állam határozza meg, és a teljesítményt értékeli.

Hozzászólások

Arra hívja fel a figyelmet, hogy a termékenység csökkenése, az első gyermeket szülő anyák átlagos életkorának emelkedése mellett dinamikusan nőtt a házasságon kívül született gyermekek aránya. 1975-ben még csupán 5,6% volt, 2016-ban pedig 46,7%! A népességszám fogyásának mérsékléséhez a tartós és kiegyensúlyozott párkapcsolat, a család, amely lelki, egészségi biztonságot, hosszabb élettartamot ad, a döntő.

Az előadások rámutatnak, hogy a szűken értelmezett családpolitikai intézkedések ma már elégtelenek, újrafogalmazott, a maga komplexitásában nagyobb hatóerővel rendelkező családpolitikára van szükség. Makroszintű nemzetstratégia kell, fókuszában a népesség egészséges fizikai, szellemi és lelkiállapotának megteremtése, fenntartása és fejlesztése álljon. A „demográfiai súlypontú kormányzás” ígérete biztató. Az új, komplex megközelítésben helyet kap a családi kohézió növelése, a szeretetkultúra újraépítése is. A megvalósításban a társadalom minden intézményének és szereplőjének megvan a maga felelőssége.

A HISZÜK harmonikusan illeszkedik a kormányzati célhoz, hogy a termékenységet 2,1-re kell emelni. A cél helyes, de kétséges, hogy a HISZÜK mennyit segít ebben. A Műhely számos megfontolandó javaslatot tett, kérdéses, mennyit képes ebből finanszírozni az állam. Demény professzor szerint a gyermekek után járó választójog kiterjesztése, a nyugdíjak összekötése a sikeresen felnevelt gyermekek számával, továbbá négy vagy több kiskorú gyermek után járó teljes támogatottságú anyaság ígérkezik a három leginkább célravezető intézkedésnek.

A javaslat eddig fel nem merült módon közelíti meg a régóta magunkkal cipelt problémát, és gyökeresen új megoldások felkutatását tartja szükségesnek. A tervezett program minden támogatást megérdemel, a népességfogyás megállításához azonban teljesen új szemlélet, társadalmi-politikai közmegegyezés, a rendelkezésre álló eszközök gyermekvállalásra történő átcsoportosítása szükséges.

Az előadások rámutatnak a legnagyobb egyéni és társadalmi problémákra: a szétszakítottságra, a szeretethiányra. Rámutatnak a változtatandókra is, például új intézmények szükségességére, a szeretet kultúrájának tanítására. Ha hisszük, ha nem, csak ebbe az irányba mehetünk. A HISZÜK program egy új világhoz jó előkészítő koncepció. A hivatásos szülők program segíti a szeretettársadalommá válást és a szeretet-értékrend elterjedését, a népesedési krízis megoldását.

 
Közép-, és hosszú távon ható gazdasági megfontolások

Kapjon társaságiadó-kedvezményt az a vállalkozás, amelyik aktívan vesz részt az intézményi gyermekgondozásban, illetve csökkenthesse társasági adóját, amelyik gyermekgondozási intézményt támogat. Egyszerűsítené az szja-t, erősítené a családi egységtudatot, ha bevezetnék az egységes családi adóbevallást. A gyermekvállaláshoz kapcsolódó termékek tartozzanak a kedvezményes 5%-os áfa kulcs alá.

A szülők méltánytalanul hátrányos jövedelmi helyzetén javítana a szülőkötvény, kiegészítő járadékként segítve az időskori megélhetést, és 18 évig nem jelentene tényleges kiadást az államnak. A kötvényszámlára előtakarékoskodhatna más is (pl. maga a szülő, a munkáltatója stb.). Beváltáskor kiegészítő jövedelmet adna a szülőknek a nyugdíjukhoz.

Sok fiatal fél a gyermekvállalás miatti állásvesztéstől, az ezzel járó nyugdíj- és egészségbiztosítás nélküli időszak hátrányos következményeitől. Társadalombiztosítási kötvénnyel, lakossági előtakarékoskodással mentesítsük a szülőket az ilyen bizonytalanságtól.

Hazánkban nemzetközi összehasonlításban túl kevés lakás épül, a jövedelmekhez képest túl drágán. Számos konkrét javaslatot dolgoztunk ki, hogy a lakásárak, a jövedelmek, a lakás- és hitelpiac összehangolásával jó esélyt kapjon minden kereső háztartás lakástulajdonhoz jutni vagy lakást bérelni.

A Házat-Hazát Alapítvány programja a családalapítás előtt/alatt álló fiataloknak segít saját tulajdonhoz jutni. Feltétel ötszáz óra kaláka vállalása, előre ledolgozva mások házán, illetve az önkormányzatoknál a telekért.
 

A gazdasági működéshez humán tőkére éppúgy szükség van, mint reáltőkére. Méltánytalan és igazságtalan, hogy aki mások számára is felneveli a majdan járulékfizető generációt, hátrányosabb helyzetben van munkavállalóként és nyugdíjasként is, mint aki ezt nem vállalta.

A nyugdíjnak kettős fedezete van: járulékfedezete és az egymást követő generációk stabil demográfiai szerkezete. A kifizetett nyugdíjak belső arányainak korrekciójával a valóságos teljesítményhez jobban illeszkedő, méltányosabb nyugdíjrendszert javaslunk.

A TB finanszírozásában rejlő ellentmondások közül hetet elemeztünk. Az elöregedő társadalom szempontjából elsősorban a „gyermekfedezeti nyugdíjrendszer”, míg a gazdaság versenyképességének növelésére a járulékok részleges vagy teljes „fiskalizálása”) ígér érdemi javulást.

Hozzászólások

A kötet célra orientáltságát szembetűnően demonstrálja az a keret, amelyet a szerkesztők a problémák–elvi megoldások–gyakorlati intézkedések–becsült költségek íven húztak meg, hogy az egyes javaslatok terepközeliségét elősegítsék. Gratulálok az anyag készítőinek, és megkérem őket: tolmácsolják a döntéshozóknak, hogy a javaslatok életképességének talán a két legfontosabb háttérfeltételéről ne feledkezzenek meg. Az egyik a bevezetési ütemterv, a másik az informatikai háttér.

A negatív demográfiai folyamatok megközelítették azt a pontot, amelyet az angol point of no returnnek nevez, ahonnan nincs visszatérés. A tanulmányok ezt akarják megelőzni, és mind a diagnózisuk, mind a terápiajavaslatuk összességében helyes. Kiegészítem annyival, hogy a népesedésnek nemcsak mennyisége, hanem minősége is van; a mai magyar társadalom valós lelki, erkölcsi és szellemi arculata. A világgazdaság, a mainstream közgondolkodás szembemegy a létezés legmélyebb elveivel, és a szerzőknek is fel kell készülniük arra, hogy a tudásmeghatározó hatalmak megbélyegzik majd őket – de ezt vállalniuk kell, nincs más út.

Erénye a műhelynek a transzdiszciplináris megközelítés, főleg az azonnali megoldásokat kínáló javaslatok fontosak. A tanulmányok számos továbbgondolandó javaslatot tartalmaznak, és csak biztatni tudom a szerzőket, hogy folytassák ezt a munkát, mert ez sohasem zárható le, sosem lesz végleges – ami nem baj, hiszen ezen a téren nincsenek befejezett, minden részletben kimunkált, eredménygaranciális megoldások.