2020. 09. 15.
prof. Hajnal Béla
 

Alternatívák, javaslatok a születések számának ugrásszerű megemelésére.

Egy ENSZ-dokumentum szerint „a világ minden dolga közül az emberek a legértékesebbek. Az ember tudása és képessége önmaga és környezete megismerésére egyre nő, jövője végtelenül fényessé tehető”.

Nem vitatható, hogy e fényes jövőhöz megújuló népességre is szükség van. Az ország lakossága 1980 óta csökken, a születésszám 1975-ben tetőzött (194 ezer újszülött), azóta az elmúlt évtizedben évente 90 ezer körüli számban születtek, mintegy 40-50 ezer élve szülöttel elmaradva attól az értéktől, ami az ország egészséges népességszerkezetéhez (fiatalok, középkorúak, idősek) és az elhunytak pótlásához elegendő lenne.

Az idén az év első hét hónapjának születésstatisztikája (4,9 százalékos születésszám-emelkedés) hosszú idő óta az első jele annak, hogy a termékenységi mutatók emelkedtek.

Vállalnának még egy gyereket?

Az alacsony születési gyakoriságnak számos oka van: például munkaerőpiaci bizonytalanság (munkanélküliség), a nők iskolázottságának kiterjedése és meghosszabbodása, a nők foglalkoztatásának általánossá válása, párkapcsolati problémák, lakáshiány, a szabadidő eltöltésének megváltozása (utazás), a háztartási munkák kiegyenlítetlensége stb. Egy most megjelent amerikai tanulmány szerint a legfontosabbnak mégis a termékenység halasztása (30 éves kor alatt egyre kevesebben szülnek) és a házasság előtti, illetve nélküli együttélés emelhető ki.

Az élettársi kapcsolatokban az egymás iránti elkötelezettség általában lazább, ezért e pároktól minden országban kevesebb gyermek születik, mint a házasságban élőknél. Ez az együttélési forma az 1980-as években kezdett elterjedni Magyarországon. Néhány évtized alatt ez a jelenség az egész világon végigsöpört, kivéve a muszlim és a hindu családokat. Az utóbbiakban is csökkenő mértékű a termékenység, de jóval magasabb, mint a nem muszlim és hindu világban. Ezekben a vallás mellett olyan erős a családi és rokonsági kontroll, hogy a fiatalok nem gondolhatnak a próbaházasságra.

Benda Józsefnek 2015-ben megjelent egy könyve A szakadék szélén címmel, amiben azt hangsúlyozta, hogy az 1974–1979 között született Ratkó-unokák (minden évben 160 ezret meghaladó születésszám) 40 éves koruk körül harmadik gyermekük vállalásával (ez évi 10-15 ezer többletszületésszámot jelentene) sokat javíthatnának a születési statisztikán. Ebből a javaslatból szinte semmi nem valósult meg, mára elmúltak 40 évesek, kifutva a szülésre ideális korból. Benda 2015-ben elindított egy nagyszabású programot is, amihez mára háromszázan csatlakoztak. Céljuk egy olyan stratégiai terv kidolgozása volt, ami az új megoldásokra helyezi a súlyt a termékenység növelésében. Elfogadhatatlannak tartják, hogy hazánk a világ 20 leggyorsabban csökkenő létszámú országa közé tartozik, 224 közül az utolsó 10 százalékban van.

Életpálya, lakásprogram

A termékenység gyökeres megújításának egy olyan időszakban kellene bekövetkeznie, amikor a szülőképes nők korosztályának létszáma (összefüggésben a korábbi évtizedek születési gyakoriságával) meredeken zuhan (a következő évtizedben 2,2 millióról 1,8 millió főre, ami húszszázalékos fogyásnak felel meg).
Benda József és Báger Gusztáv szerkesztésében az idén megjelent a Jövőnk a gyermek című kötet, amiben kidolgozták azokat a javaslatokat, mentőöveket, amik nagy összefogással, kormányzati támogatással legalább részben megvalósíthatóak.

A kívánt 40-50 ezres születésszám-növekménynek már a fele is óriási eredménynek számítana. A szerzők és tanácsadóik kidolgozták a Hivatásos Szülők életpályamodellt (Hiszük), amely a 35–44 éves korosztályt célozza meg. Az idetartozók közül egy felmérés szerint minden negyedik még szeretne legalább egy gyermeket szülni. E program kizárólag azokat a családokat érintené, amelyek vágynak 3 vagy több gyermeket felnevelni, de erre nem volt anyagi lehetőségük. A részvétel senki számára nem lenne kötelező, hanem saját döntésen és vállaláson alapulna. Aki jónak látja saját maga és családja számára, az jelentkezhetne erre a feladatra. A programban való részvétel nem állampolgári jog, csupán munkaviszony, és mint ilyen, a munkáltató, az állam által meghirdetett feltételek esetén tölthető be (például büntetett előéletű, alkoholista vagy egyéb szenvedélybeteg kizárva). Fontos feltétel, hogy házasságban éljen a pályázó (a 35–44 évesek fele nem házasságban él), és legalább szakmunkásképző-végzettsége legyen.

A harmadik gyermek megszületése után méltányos, az országos átlagnak megfelelő fizetés járna az egyik szülőnek. Öt vagy több kisgyermeknél már mindkét szülő teljes munkaidős hivatásos szülővé válna. Túljelentkezés esetén sorrendet állapítanának meg a lakóterület, az életkor, a gyermekszám és az iskolai végzettség szerint.

A hivatásos munka nyugdíjalapot is képezne. Emellett 2017-ben azt is felmérték, hogy méltányos fizetésért otthon maradna-e az anya a gyermekeivel. A kérdésre válaszoló nők 25 százaléka igent, 62 százaléka nemet mondott, bizonytalan volt 13 százalékuk.

A csoport tagjai számos javaslatot dolgoztak ki a születések számának ugrásszerű megemelésére (például adóösztönzők, nyugdíj-kiegészítés a dolgozó gyermekek száma szerint, szülői kötvény, gyermekkártya).

A szakértők rangsorolásos módszerrel végzett becslése szerint a legrövidebb idő alatt a legerőteljesebb hatást a Hivatásos Szülők életpályamodellel és a Nemzeti Lakásprogram megvalósításával lehetne elérni.

– prof. Hajnal Béla, az MTA Demográfiai Bizottságának tagja –

Forrás: SZON.hu