2019. 11. 30.
A népességfogyás megállítása össztársadalmi érdek, az egyént kell a fókuszba állítani.
 

A jelenlegi családpolitikai intézkedések bár kedvezően hatottak a gyermekvállalás ösztönzésére, a demográfiai krízis megoldására széles körű társadalmi összefogásra van szükség, egy átfogó nemzeti népesedési stratégiára – hangzott el a Gyermek- és Családbarát Magyarországért Alkotó Műhely tanulmánykötetének bemutatóján Nyíregyházán.

A kötetet egy több mint 200 szakemberből álló szakmai műhely fogta össze, munkatársaik mutatták be pénteken a megyeházán, a diskurzusra civil szervezetek, egyházak és polgármesterek kaptak meghívást.

A Gyermek- és Családbarát Magyarországért Alkotó Műhely számos olyan javaslatot tett eddig is a döntéshozóknak, melyek bizonyos elemei a családpolitikai és szociális intézkedésekbe bekerültek, ám a kutatók úgy vélik,

pusztán az anyagi támogatásokkal nem lehet előmozdítani a népességgyarapodást, az egyént segítő közösségek felépítése nélkül nem megy.

A fenntartható fejlődés alapja a család, amelyben a gyermekvállaláshoz, az anyagiakon túl, a többgyermekes anyák megbecsülése is kijár.

– A népesség csökkenése, a korösszetétel megváltozása hosszú távon hatással lesz a gazdaságra is, visszaesik a munkaerő-kínálat, a fogyasztás, a gazdasági növekedés, és nem tudni, évtizedek múlva működtethető-e a jelenlegi formájában a nyugdíjrendszer – emelt ki néhány fontos kérdést köszöntőjében Seszták Oszkár, a megyei ­közgyűlés elnöke, aki egyetértett a konferencia elő­adóival abban, hogy időről időre elő kell venni, és beszélni kell a demográfiai problémákról, hiszen a bőrünkön érezzük negatív hatásait.

Hozzátette, egy olyan felgyorsult és fogyasztáscentrikus világban élünk, ahol a család fontosságáról, az anyaság szépségéről a lehető legkülönbözőbb fórumokon szót kell ejteni, noha régen nem volt szükség a család „reklámozására”, ő maga is egy hatgyermekes családban nőtt fel, ami ma ritkaságnak számít.

Ellentétes szocializáció

Dr. Benda József, az ELTE tanácsadója, a kötet társszerkesztője szerint az éves szintű 90 ezres születésszámmal a huszonnegyedik órában vagyunk, ha így marad, egy 6 milliós Magyarország felé tartunk.

A professzor szerint a népességkrízis narratíváját is meg kell fordítani, és az egyénből, az egyéni sorsokból kell kiindulni, hiszen bármennyire is hihetetlen, de a szocializációban, a korai anya-gyerek kapcsolatban kódolva van a boldog felnőttkor, a sikeres párválasztás és a gyermekvállalási kedv.

– A múlt század közepétől beterelték a nőket a termelésbe, és elhitették velük, hogy a család helyett az egyetlen boldogulási útjuk a munka. Onnantól kezdve egy ellentétes szocializációs folyamat indult meg a gyereknevelésben, valamint a nők saját szerepükről alkotott felfogása is megváltozott, azóta is a

munka és a család között egyensúlyoznak, óriási dilemmákkal a vállukon.

– Az egyik ilyen döntés, hogy három gyerekkel valóban elszegényedési kockázatot vállalnak-e, vagy fenn tudják tartani a nagycsaládot úgy, hogy nem kell lemondaniuk addigi életszínvonalukról. Bármilyen meglepő, de a nők csupán 5 százaléka gondolkodik karrierben, ők megtehetik, feltételeik adottak hozzá.

70 százalékuk vállalja a családi és munkahelyi fel­adatokat, szerencsések, ha van hozzá nagyszülői támasz, a maradék 25 százalék pedig csak a családjuknak szeretne élni, de ők ezt nem tehetik meg, hiszen életszínvonaluk csökkenne, ha nem dolgoznának – részletezte a professzor a kötetben olvasható egyik reprezentatív kutatást.

Hivatásos szülők

– Tehát éppen az a réteg kényszerül be a munkahelyekre, akik a népességnövekedéshez hozzá tudnának járulni, ugyanis azok a nők, akik 3 műszakban dolgoznak, nem nevezik karriernek a megfeszítő munkát, és értékesebbnek tartanák, ha a családért többet tennének.

– A társadalomnak ezt a „láthatatlan munkát” kellene jobban elismerni, anyagilag is! – hangsúlyozta a népesedéskutatók javaslataiból az egyik alappillért dr. Benda József.

Szétzilált életek helyett

A kötetbemutatón Varga Csaba szociológus, filozófus, a Stratégiakutató Intézet kutatója arról beszélt, hogy előrelépés demográfiai kérdésekben akkor várható, ha a család- és közösségvédelem áll a társadalompolitika fókuszában.

A legfontosabb, hogy újra kell építeni a közösségeket, települési, helyi és családi szinten is, úgy látja, hogy az emberek belülről szét vannak szakadva, 10 családból 6-7 szétszakított, s nem elég, hogy nagyobb gyermekvállalási kedvre kell hangolni az utánunk jövő generációt, a legfontosabb, hogy a megszületett gyermekek boldog életet élhessenek.

KO

Forrás: szon.hu