Családbarát Magyarországért

A GYERMEK ÉS CSALÁDBARÁT MAGYARORSZÁGÉRT ALKOTÓ MŰHELY (CSAM)

  • Teremtés
  • Helyzetelemzés
      • Back
      • Előadások, interjúk
      • Trendek, adatok
      • Eddigi megoldási kísérletek
      • A liberális értelmezések
      • Az igazi okok
          • Back
          • Az interaktív magzat
          • A biztonságos kötődés
          • Az életkezdés zavarai
          • A kötődési képesség kialakulása
          • A kötődési képességek tipusai
          • Idegrendszer
          • A kisgyermekkori szocializáció
          • Az iskolai szocializáció
      • Következmények
          • Back
          • Értékvesztés
          • Társadalmi tőke
      • Szakirodalom
  • Megoldások
      • Back
      • Népesedési stratégia
          • Back
          • Népességszám és gazdaság
      • Gyors beavatkozási terv
          • Back
          • Hivatásos Szülők (HISZÜK) program
          • HISZÜK jelentkezés
          • Szakértői vélemények
              • Back
              • Varga Csaba
              • dr. Tóth Pál Péter
              • Prof. Dr. Koncz Katalin
          • Vírus és gyermekvállalás
      • Közép távú tervek
          • Back
          • Szülőkötvény
          • Adóösztönzők
          • Nemzeti Lakásprogram
              • Back
              • Házat-Hazát Mozgalom
          • Társadalombiztosítási kötvény
          • Az életkezdet
          • Közösség
      • Hosszú távú tervek
          • Back
          • Nyugdíjrendszer
          • A TB finanszírozása
          • Magzatvédelem
  • Csatlakozz!
      • Back
      • Rólunk
          • Back
          • Módszertan
          • Rólunk írták
          • Műhely
              • Back
              • Csatlakozom
          • Emlékeztetők
          • Adatkezelési szabályzat
          • Szervezeti szabályzat
      • Hírlevél
      • Partnerek
  • Támogass!
      • Back
      • Támogatóink
  • Jövőnk a gyermek
      • Back
      • Konferencia 2018
          • Back
          • Az előadások kivonata
      • Könyvkiadás
          • Back
          • Jövőnk a gyermek
              • Back
              • Recenziók
              • Invokáció
              • Tartalom
              • Vezetői összefoglaló
              • Zárszó
              • Marketing anyagok
          • A Szakadék szélén
      • Könyvbemutatók
  1. Ön itt van:  
  2. Főlap
  3. Helyzetelemzés
  4. Hírek

A felnevelt gyerekek számától tennék függővé a nyugdíj összegét és a nyugdíjkorhatárt is

2021. 06. 02.
 

Közgazdászok szerint a jelenlegi nyugdíjrendszer tulajdonképpen felfalja saját magát, ezért egy új tervet dolgoztak ki a rendszer átalakítására. A Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferencián mutatta be, hogy miként nyúlna bele a nyugdíjrendszerbe, hogy a nyugdíj összege, sőt még a nyugdíjkorhatár is függjön a felnevelt gyermekek számától.

Új nyugdíjrendszert álmodtak meg

A szakmai kerekasztal-beszélgetésen a jelenlegi nyugdíjrendszer és a gyermekvállalás kapcsolatáról volt szó, az eseményen részt vevő közgazdászok pedig megállapították, hogy mivel a rendszer alapja a jövő nemzedék járulékfizetési képességéről szól, ezért a gyakorlatban semmi garancia nincs arra, hogy megfelelő mennyiségű tartalék álljon rendelkezésre a jövő nyugdíjasainak – írja a 24.hu a Növekedés.hu alapján.

Nem tökéletes a rendszer

Banyár úgy véli, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer legnagyobb hibája, hogy az aktív dolgozók járulékfizetésére épül. Szerinte a rendszer a humántőke megtérülését elszakítja annak létrehozásától, vagyis a gyermeket közjószágnak tekinti.

Nem éri meg gyereket nevelni

A fejlett, modern társadalmakban már nem igazán éri meg gyermeket nevelni, nem úgy, mint a feltörekvő társadalmakban, ahol a jólét a gyermekek számától függ. Kovács Erzsébet, a Corvinus oktatója egy statisztikával mutatta be, hogy 1999 és 2019 között látványosan csökkent a szülőképes korú nők aránya, míg az 50 év felettieké ugyanilyen arányban nőtt.

Növelni kellene a befizetéseket

Egy felmérés szerint 2018-ban Európában átlagosan 20 évvel élik túl a nyugdíjkorhatárt az emberek. Ugyan itthon ez a szám 17 év, de ez még így is jelentős összegű nyugdíj kifizetését eredményezi. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a befizetéseket jóval nagyobb mértékben kellene növelni ahhoz, hogy ki lehessen fizetni a nyugdíjakat és fenn lehessen tartani a rendszert.

Gyerekek jelenthetik a megoldást

A szakmai konferencia résztvevői szerint a fennálló helyzetre megoldás lehetne, ha figyelembe vennék, ki hány gyerekkel járult hozzá a nyugdíjrendszer fenntartásához, és ennek az arányában járna neki a nyugdíj, amelyben a végső finanszírozó a felnevelt gyermek lenne.

Pontozás alapján döntenének

Az új, javasolt rendszerben pontozással döntenének a nyugdíj összegéről úgy, hogy a felnevelt gyermek után pontokat kapnának a gyermekek nevelésében részt vevők. Az elképzelés szerint ha a gyermek neveléséhez a szülők és a társadalom 2:1 arányban járul hozzá, akkor a szülőknek járna gyermekeként egy pont, az adófizetőknek pedig járna fél pont.

Gyermekeken múlna a nyugdíj

Az új rendszerben tehát a gyermekteleneknek jóval kevesebb lenne a nyugdíja, vagy egy javaslat szerint az ő nyugdíjkorhatárukat meg kellene emelni. Az eddigi és az emelt nyugdíjkorhatár közötti időszakot egy új nyugdíjpillérből fizetnék ki, amelybe addig küldenék a pénzt a munkavállalók, amíg meg nem születik a második gyermekük.

Videón a teljes beszélgetés

Forrás: budapestkornyeke.hu

Egy új javaslat szerint a nyugdíj összegének és a korhatárnak függenie kellene a felnevelt gyerekek számától

2021. 06. 02.
Kovács-Angel Marianna

A jelenlegi, folyó fizetésen alapuló nyugdíjrendszer magában hordozza önmaga felszámolását. A Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciáján ismertetett pontrendszer úgy módosítaná a rendszert, hogy a nyugdíj összege, sőt a nyugdíjkorhatár is függjön a felnevelt gyermekek számától, számolt be az eseményről a Növekedés.hu.

A nyugdíjrendszer és a gyermekvállalás kapcsolatáról szóló szakmai kerekasztal-beszélgetésén a jelenlegi nyugdíjrendszerről az előadók egyebek közt megállapították: a rendszer alapja a jelenlegi helyett a jövő nemzedék járulékfizetési képessége, és gyakorlatilag semmiféle tartalék nem áll mögötte, implicit államadósság viszont igen. Banyár József, a Corvinus Egyetem tanára szerint a létező nyugdíjrendszer működése vezetett oda, hogy csökkenni kezdett a gyerekszám, ugyanis

anyagilag nem éri meg gyermeket nevelni.

Bányár úgy látja: a jelenlegi nyugdíjrendszer legnagyobb hibája, hogy ugyan az aktívak járulékfizetésére épül, de a humántőke megtérülését elszakítja annak létrehozásától, azaz a gyermeket közjószágnak tekinti. A modern társadalomban már nem éri meg gyermeket nevelni, nem úgy, mint a feltörekvő országokban, ahol a jólét a gyermekek számától függ. Kovács Erzsébet, aki szintén a Corvinus oktatója, statisztikát mutatott be: 1999 és 2019 között látványosan csökkent a szülőképes korú nők aránya, az ötven év felettieké viszont – és így a nyugdíjaskorúaké is – ugyanilyen arányban nőtt. A 2018-as adatok szerint Európában átlagosan 20 évvel élik túl a nyugdíjkorhatárt az emberek, bár nálunk ez csak 17 év, de ez is jelentős összegű nyugdíj kifizetését generálja. Ez egyben azt is jelenti, hogy jelentősen kellene növelni a befizetéseket, hogy ki lehessen fizetni a nyugdíjakat.

A résztvevők szerint a helyzetre megoldás lehetne, ha figyelembe vennék, hogy ki hány gyerekkel járult hozzá a nyugdíjrendszer fenntartásához, és ennek az arányában járna neki nyugdíj, amelyben a végső finanszírozó maga a felnevelt gyermek. A javasolt rendszerben pontozás alapján döntenének a nyugdíj összegéről, mégpedig úgy, hogy minden felnevelt gyermek után pontokat kapnának a gyermekek nevelésében részt vevők. Ha a gyermek neveléséhez a szülők és társadalom 2:1 arányban járul hozzá, akkor a szülők kapnának gyermekenként egy pontot, fél pontot pedig az adófizetők – akik közé a szülők is beletartoznak – között osztanának szét az adófizetés arányában.

A gyermekteleneknek ennek eredményeként jóval kisebb lenne a nyugdíja, vagy – és ezt javasolja a kutató – az ő nyugdíjkorhatárukat meg kellene emelni. A normál és az emelt nyugdíjkorhatár közötti időszakot egy új nyugdíjpillérből finanszírozhatnák, amelybe addig fizetnének be pénzt a munkavállalók, amíg nem születik meg második gyermekük. A teljes előadás megnézhető itt:

Formabontó megoldást javasoltak a nyugdíjrendszer átalakítására

2021. 06. 02.
Ács Helga

A Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciáján javasolt pontrendszer alapú nyugdíjkifizetés a gyermekek számától tenné függővé a nyugdíj összegét és a nyugdíjkorhatárt is.

A Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztályának a nyugdíjrendszer és a gyermekvállalás kapcsolatáról szóló szakmai kerekasztal-beszélgetésén elhangzott: folyó fizetéssel működő modern nyugdíjrendszer hiányosságai manapság jönnek elő igazán – jelent meg a növekedés.hu elemzésében.

Az előadók szerint a jelenlegi nyugdíj-rendszer fenntarthatóságának legnagyobb hiányossága, hogy az alapja a jövő nemzedék járulékfizetési képessége, és mivel a garantőr szerepét az állam látja el, gyakorlatilag semmiféle tartalék nem áll rendelkezésre a rendszer mögött. További problémát jelent a nyugdíjak mögött álló implicit államadósság, amelyet az állam a nyugdíjak fizetésére hitelként felvesz, és ugyan nominálisan nem jelenik meg adósság formájában, de valójában létezik. Emellett a a népesség folyamatos növekedését feltételezi.

Banyár József, a Corvinus Egyetem tanára szerint a múlt század hetvenes éveitől a létező nyugdíjrendszer működése vezetett oda, hogy csökkenni kezdett a gyerekszám, anyagilag egyszerűen nem éri meg gyermeket nevelni. A rendszer azóta saját maga alatt vágja a fát.

Megoldás az lehetne, ha figyelembe vennék, hogy ki hány gyerekkel járult hozzá a nyugdíjrendszer fenntartásához, a nyugdíjat pedig ennek az arányában járna, amelyben a végső finanszírozó maga a felnevelt gyermek. Mivel a gyermek neveléséhez a társadalom, azaz a gyermektelenek adója is hozzájárul valamilyen arányban, a nyugdíjrendszer korszerűsítésekor szintén figyelembe kellene venni.

A javasolt rendszerben a nyugdíj összegének meghatározása pontozás alapján történne, a pontokhoz a gyermekek nevelésében résztvevők minden felnevelt gyermek után jutnának hozzá.

Az adott évben érkező befizetéseket, ami valójában a gyermeknevelés törlesztése, az adott évben nyugdíjban lévők pontjai arányában osztanák szét. Így a gyermekteleneknek jóval kisebb lenne a nyugdíja, vagy az ő nyugdíjkorhatárukat meg kellene emelni.

Ezzel párhuzamosan azonban létrejönne egy másik nyugdíjpillér, ahova az emberek a munkába állástól egy meghatározott összeget fizetnének, amelyből finanszírozható lehet a normál nyugdíjkorhatár és a megemelt nyugdíjkorhatár közötti időszak azoknak, akik gyermektelenek maradnak. Ennek előnye lehet, hogy amikor megszületik valakinek az első majd a második gyermeke, akkortól nem szükséges a pillérbe fizetés, hiszen ezt követően ez az összeg a gyermekekre fordítható.

Forrás: Vásárhely24.com

Egyes házasságokat is újra kell indítani a járvány után – Benda József a Vasárnapnak

2021. 06. 18.
Tóth Gábor
 

A járvány után szükség van a házasságok újraindítására is. A házasság megtartása érték a személyek, a családok, a gyermekek, a társadalom számára egyaránt – mondta Benda József szocializáció kutató, társadalompedagógus a Vasarnap.hu-nak.

– Magyarországon megindult a nagy újrakezdés. Ha jól tudom, egy különleges ötleten dolgoznak.

– Így van, a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztályában elsődlegesen a demográfia és a gazdasági összefüggéseivel foglalkozunk. Azt vizsgáljuk, hogy hogyan lehetne a családoknak segíteni, hogyan lehetne az újabb generációk megszületését támogatni. Mindez egy roppant komplex kérdéskör, de

csak az életszerű megoldásokban hiszünk, amelyek valóságos segítséget nyújtanak a családoknak.

A közel másfél éves járvány azokat a családokat viselte meg különösen, akik a vendéglátás vagy szolgáltatás szektorában, a turizmus, a kultúra területén dolgoznak. Egy olyan megoldásokon dolgozunk, ami egyszerre jelenthet segítséget a legnagyobb bevételkieséseket elszenvedőknek és a családoknak.

hirdetés

– Hogyan lehetne ezt elérni?

– A kormány már így is számos családi kedvezményt és támogatást nyújtott, és jól tudjuk, hogy minden, a családokra és a gyermekekre fordított pénz megtérül. Ide tartozik többek között, a fiatalok első házasságának támogatása adókedvezménnyel. Ez olyan sikeres volt, hogy már a statisztikai adatok igazolják. Azonban a házasságok növekvő száma mellett sajnos még mindig magas a válások aránya. Persze ez is egy komplex probléma,

számos készség és képesség szükséges ahhoz, hogy meg tudjunk maradni házasságban.

 

A házasság legyen erős kötelék, de ne börtön (Forrás: Pixabay.com)

Bár van néhány egyházi és civil szervezet, amely segíti a házasságok megmaradását, de a társadalmi környezet túlnyomó része, a média a szétválás melletti döntéseket támogatja inkább, „a személyiség kibontakozását, szabadságát” hangoztatva.

Ez azonban egy társadalmi csapda.

Egyrészt az elmagányosodás felé vezet, másrészt súlyos terheket rak a gyermekek, a következő generáció vállára. Kutatások igazolják, hogy az iskolai teljesítmények romlásától az egészségügyi problémákon át devianciáig sodródhatnak, amely egész életüket végig kíséri.

A házasságok megtartása tehát érték és érdek a személyek, a családok, a gyermekek, a társadalom számára egyaránt.

A pandémia nyomán a bezártság, az egzisztenciális nehézségek, az állásvesztés pedig sok családot megviselt. Olyan hónapokon vagyunk túl, hogy sokan úgy érezhetik, hogy meggyengült a kapcsolatuk lelki ereje. Sokan belefáradtak, más utakat kereshetnek.

Házasságokat, párkapcsolatokat is újra kell indítani egy ilyen járványhelyzet után (Forrás: Pixabay.com)


– Arra gondol, hogy a nagy ország-újraindításból a házasságokat sem szabad kihagyni?

– Pontosan! Ezt a kormány is felismerte. Központi forrásokból támogatni kellene a házasságok megmaradását, megújulását. A házaspárokat ebbe az irányba kellene terelgetni, felmutatva az együtt maradásban rejlő értékeket.

A felmerülő konfliktusok megoldására ne csak a kapcsolatok lebontása legyen válasz, hanem az „újraindítás”.

Meg lehet és meg is kell menteni a járvány hónapjai alatt megfásult, kiüresedett házasságokat. Szükség van arra, hogy a párok kipihenjék az elmúlt év nehézségeit és fáradalmait. Ennek számos útja és megoldása lehetséges.

– Mondana egyet?

– Természetesen! Jót tenne mindenkinek, ha – az esküvők mintáját követve – a házassági évfordulókat is közösségi, társadalmi ünneppé emelnénk, amelyek kiváló alkalmai lehetnek a közösségeknek arra, hogy egymás sikereiből újra erőt merítsenek. A magyaroknak többet kéne társaságba járni, ünnepelni, a családtagokat többször megköszönteni. Építsük tehát újra társas kapcsolatainkat, és honnan kezdhetnénk jobb helyről, mint a családból?

Ne csak azok kapjanak társadalmi elismerést, akik száz évet élnek!

Igen nagy teljesítménynek tekinthetjük azokat is, akik megélik az 50 éves házassági évfordulókat, az aranylakodalomat. Méltó lenne az évforduló a magas társadalmi elismerésre. De sorolhatnánk tovább az évekhez kötött jubileumokat a rózsa-, az ezüst-, a gyémántlakodalmak (10-25-60 év) sorát, hagyományaink 23 ilyet tartanak számon.

Egy jól kigondolt terv szerint megállapíthatnánk, hogy mely évfordulót milyen közösségi szinten volna célszerű ünnepelni.

Bevonva a vállalkozásoktól, munkaadóktól az önkormányzatokon és a parlament elnökén keresztül egészen a köztársasági elnök intézményéig a társadalom egészét. Egy ilyen civil, egyházi és társadalmi mozgalom hatalmas erőt szabadítana fel a kisebb és a nagyobb közösségekben egyaránt. Hozzájárulhatna ahhoz, hogy értékrendünk társadalmi szinten a helyes irányba mozdulhasson. Fontos, tehát a családalapításon túl a családok megtartásának támogatása is. A társadalmi újraindítás kiváló lehetőség arra, hogy új lendületet, elismerést, célokat, jövőképet adjunk a házasságoknak.

Kellenek a családi programok, a kötelékek megerősítése (Forrás: Pixabay.com)

– Hogy segítheti ez a terv a gazdaság újraindítását?

– Javaslatunk másik lényeges eleme, a legnagyobb veszteséget elszenvedett gazdasági szektorok megtámogatása. Az éttermek, a szállodák, a kulturális szektor és maga a turizmus is jelentős kárt volt kényszerű elviselni a járvány alatt.

Sok tízezer fiatalnak, vállalkozónak, családnak ingott meg az egzisztenciája, akinek most egy nagyszerű alkalom volna úgy segíteni, hogy közben újraindítjuk a társadalom közösségi életét.

Ha a családok és közösségek ünneplését úgy állítanánk a középpontba, hogy a kormányzat forrásokat biztosítana az évfordulókat ünneplő családok számára, egy hatalmas felhajtóerőt hozhatnánk létre mindannyiunk javára. Javaslatunk tehát – egy alapos és körültekintő előkészítés után az –, hogy a dokumentumokkal igazolt évfordulókat ünneplő házaspárok kapjanak egy bizonyos összeget az Erzsébet-kártyájukra, amelyet a szerződéses vendéglátóhelyeken, szállodákban tudnának érvényesíteni.

Ezen túlmenően – a kormányzati szándékot megerősítve – a kulturális intézmények számára is lehetővé tehető a támogatás felhasználása.

Ha szeretnénk újraindítani a belföldi turizmust – itt az alkalom. Meghatározható azoknak a turisztikai célpontoknak, múzeumoknak, színházaknak, moziknak, koncerteknek, létesítményeknek stb. a köre, amelyek elfogadóhelyként az évfordulós családoknak megnyitja kapuit.

A párkapcsolatok, családok ki vannak éhezve arra, hogy az összezárt karanténlétet hátrahagyva, szórakozhassanak, kikapcsolódhassanak.

Építhessék kapcsolataikat, melyekkel az egész család összetartozását tudnák megerősíteni. Meglátásunk szerint ennek a két dolognak az összekapcsolása rövid idő alatt jelentős eredményekkel járhat. Mindamellett, hogy megerősítené a családokat, gyors és erős lökést adna a kultúra, a turizmus, az éttermek és a szállodák újraindításához.

Forrás: vasarnap.hu

Rengeteg ötletet használhatna a kormány a fiatalok lakáshoz jutásának további segítésére

2021. 06. 16.

A demográfiai fordulatot a fiatalok lakáshoz jutásának sokkal hatékonyabb támogatásával is elérhetnénk. Rengeteg ötlet van, meg kellene hallgatnia a kormánynak - derült ki a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) szerdai online konferenciáján. 

A kormány ugyan felpörgette az otthonteremtési programját, ami megdobta a keresletet a lakáspiacon és ez jót tett az építőiparnak is, de a pénzügyi és adózási támogatásokat eközben megették a lakásárak. A fiatalok lakáshoz jutását még nagyon sok módon lehetne segíteni, ehhez egységes lakáspolitika kellene, amit a demográfiai érdekeknek kellene alárendelni - hangzott el az MKT konferenciáján.

Van, akinek könnyen, de a többségnek nehezen elérhető ez (fotó: pixabay.com)
Van, akinek könnyen, de a többségnek nehezen elérhető ez (fotó: pixabay.com)

Utaltak arra, hogy 2005-ben a 18-34 évesek 50 százaléka, 2019-ben viszont már a 62 százaléka nem hagyta el a szülői házat. Manapság átlag 27 éves korban kezdenek önálló életet a fiatalok. Emögött részben az áll, hogy a jövedelem és a lakásárak nincsenek összhangban, ma legalább 4,5 évnyi nettó jövedelem kell ahhoz, hogy egy elfogadható méretű lakást megvehessen egy fiatal. Csomós József közgazdász szerint a megfizethetőséghez az kell, hogy hosszú távon ez a mutató ne haladja meg a 4,5 évet, a leglább 20 éves lakáshitelnél legfeljebb 6 százalék maradjon a teljeshiteldíj-mutató (thm) és az állam hozza vissza a hibásan kivezetett lakástakarékpénztári támogatást.

"Ha 4-5 év alatt a jövedelem 25 százalékát képes lenne megtakarítani egy fiatal (mert az állam is erre ösztönözné a korábban volt támogatással), akkor a más forrásokkal együtt a lakásár 33 százaléka lehetne az önerő, ez már elég ahhoz, hogy lakást vehessen" - mondta.

László Tamás városépítő mérnök szerint az első lakáshoz jutást külön is támogatnia kellene az államnak és nagyon hiányolta a komplex bérlakásprogramot. "Nincs elég kezdő tőkéje a fiataloknak és nincs motiváció az önálló élet minél előbbi elkezdésére. A gyermeket vállalni akaró 40 éven felüliekre is ki kellene terjeszteni az állami pénzügyi támogatásokat" - fűzte hozzá, utalva arra, hogy manapság kitolódik a gyermekvállalás, illetve a szülőképes nők a 40 év feletti korosztályban is vannak.

Hiába jön a támogatás, a lakásár szépen megeszi azt (fotó: MNB Lakáspiaci jelentés, 2021. május)
Hiába jön a támogatás, a lakásár szépen megeszi azt (fotó: MNB Lakáspiaci jelentés, 2021. május)
 
Többen is azt is mondták, hogy a kormány több új formát is bevezethetne. Ezek között van például az önálló építkezés segítése az új technológiák által, mint amilyen a korszerű előregyártott házelemek vagy a 3D-s házak nyomtatása. Ösztönözni kellene a közösségi építkezéseket, az építőanyagok helyi, magyarországi gyártását és akár az olyan lakhatási formákat, mint a co-housing, ami 2-4 egyedülálló fiatal ideiglenesen egy fedél alá (egy lakásba) terelését jelentené. László Tamás az úgynevezett röptető lakásokról is szólt, ezek talán a korábbi fecskelakásokra hasonlítanának, ezek azok, amelyekben átmenetileg 1-2 évig lakna egy fiatal család, alacsony lakbért fizetve.
Bérleti díjak és jövedelmek (forrás: MNB Lakáspiaci jelentés 2021. május)
Bérleti díjak és jövedelmek (forrás: MNB Lakáspiaci jelentés 2021. május)

Mádi László, korábbi fideszes államtitkár szerint még most is van mozgástér a költségvetésben, följebb lehetne emelni a GDP-arányos lakástámogatási összeget, ami jelenleg 0,6 százalék. Európa fejlettebb részén ez közelebb van az 1 százalékhoz. Lehetőségként beszélt az uniós és hazai pályázati források hatékonyabb felhasználásáról és sürgette, hogy a társasházakra is terjesszék ki a felújítási támogatásokat. Szerinte a Covid és a CSOK felértékelte a községeket, ott is érdemes újabb formákat keresni, hogy minél több fiatal telepedjen le. Veszélyként említette ugyanakkor az esetleges kormányváltást, mert ha ez bekövetkezik vagy jön egy gazdasági világválság, akkor "elapadhatnak a költségvetési források". Ugyancsak intő jelnek tartja, hogy sok fiatal nem feltétlenül akar hazajönni külföldről és az is veszély, hogy tartósan leértékelődik az ország északi és észak-keleti része.

Lakáshitelek és futamidő (forrás: MNB Lakáspiaci jelentés 2021. május)
Lakáshitelek és futamidő (forrás: MNB Lakáspiaci jelentés 2021. május)

Hallottunk néhány külföldi példát arra, hogy miként lettek megfizethetők a lakások Nyugat-Európában. Árva László közgazdász Bécset, Koppenhágát és Párizst említette. Itt egyrészt az átgondolt várostervezéssel és a bérlakásépítés támogatásával érték el a fejlődést. Párizsban kedvezményes telekhez juttatást vezettek be sok évvel ezelőtt a bérlakások építéséhez.

Lakásépítési költségek és lakásárak (forrás: MNB Lakáspiaci jelentés 2021. május)
Lakásépítési költségek és lakásárak (forrás: MNB Lakáspiaci jelentés 2021. május)

Bécsben a városon belüli közlekedés fejlesztésével segítették azt, hogy ne költözzenek ki túl sokan az agglomerációba. Több városban a bérleti díjakat egészítik ki, szociális bérlakásépítési programokat indítottak, adókedvezményt vagy más szabályozási kedvezményt adtak a bérlakásokat építő ingatlanfejlesztőknek.

Elfogadott gyakorlat lett Európában, hogy komplex szolgáltatásokat nyújtó kisebb kerületi központokat hoznak létre, akár rozsdaövezetekben is. Ezekben kevert lakhatási viszonyokat alakítanak ki, jelen vannak a kereskedelmi egységek és a szolgáltatások, a kulturális funkció. És nem feltétlenül kell autóval közlekedni bennük, valamint nem ösztönzik a városszéli doboz áruházakba járást azáltal, hogy minden alapvető áru beszerezhető ezeken a központi területeken.

Forrás: privatbankar.hu

5. oldal / 21

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
A Gyermek és Családbarát Magyarországért Alkotó Műhely (CSAM)
Feliratkozás a hírlevélre
plusz1babaßgmail.com
© Oxygen. Készült a InspireTheme alapján.
Népességünk gyarapodása