A növekedés.hu így ír a konferencián elhangzottakról:

A szakmai kerekasztal-beszélgetésen arról volt szó, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer nem fenntartható, mert egyrészt a rendszer alapja a következő nemzedék járulékfizetési képessége, és semmiféle tartalék nem áll a rendszer mögött.

A nyugdíjak mögött implicit adósság áll, azaz bár nominálisan nem jelenik meg adósságként az összeg, amit az állam nyugdíjfizetésre hitelként felvesz, de attól még létezik. további hiányosság, hogy a rendszerben pénzügyi és szolidaritási elemek keverednek: a most aktívak fizatik a mostani nyugdíjakat, azt remélve, hogy mikor ők nyugdíjasok lesznek, az akkori aktívak is fizetik majd az övéket. A fenntarthatósághoz továbbá folyamatos népességnövekedés szükséges, vagy a termelékenység emelkedése. Anyagilag nem éri meg gyermeket nevelni a mai nyugdíjrendszer alapján, ez a helyzet a hetvenes évek óta fennáll - mondta Banyár József, a Corvinus Egyetem tanára.

Kovács Erzsébet, a Corvinus oktatója, lszerint csökkent a szülőképes korú nők aránya, a nyugdíjaskorúaké pedig nőtt, a fenntarthatósághoz szükséges családonkénti átlag gyerekszám pedig 1,42-1,55 közötti, ami messze van a kívánatos 2,1-es értéktől. A rendszernek nincs fedezete és óriási hibája, hogy a humántőke megtérülését elszakítja annak létrehozásától, azaz a gyermeket közjószágnak tekinti - írja a portál.

(A legfrissebb hírek itt)

Nagy gond, hogy a gyermeknevelés terhei a szülőket terheli, hasznát viszont az állam élvezi a járulékok beszedésével.

A megoldás a szakemberek szerint az lehetne, ha figyelembe vennék, hogy ki, hány gyerekkel járult hozzá a nyugdíjrendszer fenntartásához, a rendszert ugyanis maga a felnevelt gyerek fogja finanszírozni. Ehhez a gyermekteleneknek adóval kellene hozzájárulniuk.

A szakemberek által javasolt új rendszer pontrendszer alapján számolná a nyugdíjat, a gyermekek nevelésében résztvevők minden felnevelt gyermek után pontokat kapnának.

Az adott évben érkező befizetéseket az adott évben nyugdíjban lévők pontjai arányában osztanák szét. Így a gyermekteleneknek jóval kisebb lenne a nyugdíja, vagy ha nem, akkor az ő nyugdíjkorhatárukat meg kellene emelni.

A rendszer második pillére az lenne, hogy az emberek a munkába állásuktól kezdve bizonyos összeget fizetnének be, amiből a normál- és a megemelt nyugdíjkorhatár közti időszakot finanszíroznák a gyermektelenül maradók számára. Ha valakinek gyereke születik, onnantól ebbe erre nem kéne fizetnie.

Fontos kiemelni, hogy itt egy szakmai javaslatról van szó, ilyen jellegű átalakítás egyelőre nincs a törvényhozás előtt. Még.

Vasárnap a járvány áldozataiért szólnak a harangok az egész országban.

A koronavírus-járvány áldozataiért imádkoznak és harangoznak vasárnap délelőtt a magyarországi keresztény templomokban. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöksége és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia arra kéri az egyházakat és híveiket, hogy „emlékeztessenek a harang szavával az elhunytakra, a járvány okozta veszteségeinkre”.

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány idén ötödik alkalommal készített összefoglalót az előző év legfontosabb gyermekjogi eseményeiről: a 2020-ról szóló gyermekjogi jelentés áttekintést nyújt a 18 évnél fiatalabbak hazai helyzetéről.

Az összefoglalóból kiderül, hogy 2020-ban 3 K uralta a gyerekek életét: kirekesztés, kizsákmányolás, koronavírus.

2020 a legtöbb ember számára egyet jelentett a koronavírussal. A globális járvány felforgatta a hétköznapokat. A családok több időt töltöttek együtt, de a járvány rendkívül megszűrte a társas kapcsolatokat, és az így megváltozott közelség és távolság új kihívásokat állított mindenki elé. A segélyvonalak forgalma megduplázódott, nőtt az alkoholfogyasztás és a függőségek a gyerekek és a családok körében is. Láthatóvá váltak az ellátórendszer és a jogi szabályozás hiányosságai, a járvány miatt pedig nem csupán új nehézségekkel, korábban nem létező élethelyzetekkel néztünk szembe, hanem a már meglévő társadalmi problémák és egyenlőtlenségek is felerősödtek.

Fontos átalakítási javaslat látott napvilágot a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciáján, amely úgy módosítaná a jelenlegi nyugdíjrendszert, hogy a nyugdíj összege, sőt a nyugdíjkorhatár is függjön a felnevelt gyermekek számától.

Az elgondolás szerint nem szakítanák el a humántőke megtérülését annak létrehozásától, vagyis figyelembe vennék, hogy ki hány gyerekkel járult hozzá a nyugdíjrendszer fenntartásához, és ennek az arányában járna neki nyugdíj, amelyben a végső finanszírozó maga a felnevelt gyermek. Szakértők szerint a folyó fizetésen alapuló nyugdíjrendszer fenntarthatatlan, magában hordozza önmaga felszámolását, ugyanis a gyermeknevelés terheit a szülők viselik, annak hasznát viszont az állam élvezi a járulékok beszedésén keresztül.
 

Jövő nyártól változnak a rendszámok: négy betűből és három számból álló rendszámtáblákat vezetnek be. A módosítást az indokolja, hogy a jelenlegi karakterkészlet használatával már csak néhány évig biztosítható a rendszámok kiadása, a mostanit felváltó formátum viszont tartósan megoldja a gépkocsik hatósági jelzéssel való ellátását. Az átállás felmenő rendszerben történik meg, az új formátumú táblákat az újonnan forgalomba helyezett járművek kapják meg jövő nyártól.

Karikó Katalin, a koronavírus-járvány elleni küzdelemben kulcsszerepet játszó mRNS-vakcinák technológiájának egyik úttörője került a brit Wired legfrissebb számának címlapjára. A népszerű tech-tudományos magazin címlapsztorijának címe magyarul A vakcinaforradalom: a koronavírus ugyanis csak a kezdet, hiszen az mRNS-vakcinák hosszú távon egy sor más kórokozó és betegség ellen is áttörést hozhatnak.

Alaposan átszabnák a nyugdíjrendszert

Tévhit, hogy a járulékfizetés alapozhatja meg a nyugdíjak kifizetését – hangzott el egy tegnapi konferencián. A kormányzathoz közelálló műhely olyan ajánlás kidolgozására készül, amely már középtávon alapvető változást hozhatna a gyermeket vállalók javára – írja az azenpenzem.hu.

A Magyar Közgazdasági Társaság demográfiai szakosztálya a Gyermek, a Családbarát Magyarországért Alkotó Műhellyel (CSAM) tartott egy mini konferenciát a nyugdíj és a gyermekvállalás kapcsolatáról. (Ez teljes terjedelmében itt tekinthető meg.) Mint elhangzott: addig van esély a nyugdíjrendszer átalakítására, amíg megszerezhető hozzá a többségi támogatás. A javaslatukról terveik szerint egy ajánlást is közzétesznek majd.

Lassan körvonalazódik, hogy az ellenzéki pártok milyen nyugdíjrendszert képzelhetnek el (már elhangzott a svájci indexálás visszaállítása és a kisnyugdíjak emelése, kiegészítése). A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) mindenesetre már átadta azokat a követeléseket, amelyek megvalósítását várják.

Ma még – hangzott el – a nyugdíjasok és a dolgozó gyermekek is támogatnának egy olyan reformot, amely figyelembe veszi a gyermeknevelést is. Az elkövetkező években azonban fokozatosan nőni fog az egygyerekes és a gyerektelen nyugdíjasok száma. Tehát minél később kerül sor egy ilyen szellemiségű nyugdíjreformra, annál kevésbé lesz népszerű. A konferencia végén azért nyomatékosították, hogy a kormány asztalán egyelőre nincs napirenden az alapvető átalakítás.

Minden baj forrása, hogy létezik tb?

Úgy véljük azonban, hogy az eddigi fejlemények alapján (például a magánnyugdíjpénztári rendszer károsságáról és felszámolásának igényéről is jobboldali közgazdászok kezdtek el először cikkezni) nem árt komolyan venni az elképzeléseket. Amelyek közül némelyik egyelőre kifejezetten hajmeresztőnek tűnik. Ilyen az az „alapelv”, amely szerint a társadalombiztosítás megléte okozza a gyermekszám csökkenését.

A kormányzathoz igen közelállónak tekinthető CSAM szerint a mai nyugdíjrendszer ellenérdekelté teszi a nőket: aki több gyermeket nevel, kevesebb nyugdíjban részesül. Ez szerintük csökkenti a generációk közötti egykor természetes szolidaritást. Az időskori ellátást „hagyományos” módon a gyerekszülés teremti meg.

Banyár József (aki a nyugdíjbiztosító főigazgatóságán és az államkincstárban is dolgozott, jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetemet jelölték meg intézményként a neve mellett) azt fejtegette, hogy a járulékra nem befizetésként, hanem törlesztésként kellene tekinteni. Az aktív dolgozók számára ez nem alapozhatja meg a nyugdíjat, hanem születésük, nevelésük ellentételezésére szolgálhat. A gyermeknevelést nagyrészt a szülők finanszírozzák, de részben az adófizetők is (például a közfinanszírozott oktatás, az állami kedvezmények). Az arány körülbelül a kettő az egyhez.

Mindenki járandósága csökkenhet

Elképzelése szerint (némi egyszerűsítéssel) nem a nyugdíjak összegében érvényesülne a gyermekek léte. A gyermektelenek fizetnének plusz összeget egy alapba. Ők és az egyébként ide nem fizető gyermekesek is ebből juthatnának hozzá időskori járandóságukhoz. Így megszűnne, hogy a gyermektelen többet tud fogyasztani, mint a gyermekes, vagyis semleges lesz anyagilag, hogy valakinek van gyermeke vagy sem. Ezzel (ebben többen egyetértettek) igazságosabbá válik a rendszer.

A gyermektelenek nyugdíjkorhatára emellett (mintegy kiegyensúlyozásként) 3 évente egy évvel tolódhatna ki. Abban egyébként a konferencián többen is egyetértettek, hogy a nyugdíjkorhatárt általában is emelni kell. A jövőbeli kevesebb járulékfizetés miatt – hangzott el – a gyerekesek nyugdíja is ugyanúgy csökken, mint a többieké.

Forrás: szakszervezetek.hu

A jelenlegi, folyó fizetésen alapuló nyugdíjrendszer magában hordozza önmaga felszámolását.

Fotó: pixabay.com

A Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciáján ismertetett pontrendszer úgy módosítaná a rendszert, hogy a nyugdíj összege, sőt a nyugdíjkorhatár is függjön a felnevelt gyermekek számától, írja a Növekedés.hu-ra hivatkozva a 24.hu.

A nyugdíjrendszer és a gyermekvállalás kapcsolatáról szóló szakmai kerekasztal-beszélgetésén a jelenlegi nyugdíjrendszerről az előadók egyebek közt megállapították: a rendszer alapja a jelenlegi helyett a jövő nemzedék járulékfizetési képessége, és gyakorlatilag semmiféle tartalék nem áll mögötte, implicit államadósság viszont igen.

Forrás: propeller.hu

“Megoldás lehetne, ha nem szakítanák el a humántőke megtérülését annak létrehozásától, vagyis figyelembe vennék, hogy ki hány gyerekkel járult hozzá a nyugdíjrendszer fenntartásához, és ennek az arányában járna neki nyugdíj, amelyben a végső finanszírozó maga a felnevelt gyermek”

– hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciáján. További gondot jelent, hogy a családonkénti átlagos gyermekszám ugyan minimálisan növekszik, de 1,42-1,55 közötti értéke messze van még a kívánatos 2,1-től, ugyanakkor gond, hogy a szülőképes korú nők száma csökken.

Még több infó itt található.

Forrás: nuus.hu