2021. 06. 02

A Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciáján ismertetett pontrendszer úgy módosítaná a rendszert, hogy a nyugdíj összege, sőt a nyugdíjkorhatár is függjön a felnevelt gyermekek számától.

A nyugdíjrendszer és a gyermekvállalás kapcsolatáról szóló szakmai kerekasztal-beszélgetésén a jelenlegi nyugdíjrendszerről az előadók egyebek közt megállapították: a rendszer alapja a jelenlegi helyett a jövő nemzedék járulékfizetési képessége, és gyakorlatilag semmiféle tartalék nem áll mögötte, implicit államadósság viszont igen - írja a Növekedés.hu cikke, amelyet a 24.hu szemlézett.

Bányár József, a Corvinus Egyetem tanára úgy látja: a jelenlegi nyugdíjrendszer legnagyobb hibája, hogy ugyan az aktívak járulékfizetésére épül, de a humántőke megtérülését elszakítja annak létrehozásától, azaz a gyermeket közjószágnak tekinti. A modern társadalomban már nem éri meg gyermeket nevelni, nem úgy, mint a feltörekvő országokban, ahol a jólét a gyermekek számától függ.

Kovács Erzsébet, aki szintén a Corvinus oktatója, statisztikát mutatott be: 1999 és 2019 között látványosan csökkent a szülőképes korú nők aránya, az ötven év felettieké viszont – és így a nyugdíjaskorúaké is – ugyanilyen arányban nőtt. A 2018-as adatok szerint Európában átlagosan 20 évvel élik túl a nyugdíjkorhatárt az emberek, bár nálunk ez csak 17 év, de ez is jelentős összegű nyugdíj kifizetését generálja. Ez egyben azt is jelenti, hogy jelentősen kellene növelni a befizetéseket, hogy ki lehessen fizetni a nyugdíjakat.

A résztvevők szerint a helyzetre megoldás lehetne, ha figyelembe vennék, hogy ki hány gyerekkel járult hozzá a nyugdíjrendszer fenntartásához, és ennek az arányában járna neki nyugdíj, amelyben a végső finanszírozó maga a felnevelt gyermek. A javasolt rendszerben pontozás alapján döntenének a nyugdíj összegéről, mégpedig úgy, hogy minden felnevelt gyermek után pontokat kapnának a gyermekek nevelésében részt vevők.

Forrás és a videóanyag: atv.hu