Hét perc figyelem naponta

Nádasi Katalin 2019. július 8. A feminizmus örvén a liberális világrend, amely most a migrációval,...
Tovább a cikkhez

Valódi munka lehetne a gyermeknevelés

Karcfm.hu, Hangoló 2019.06.26. A Ratkó-unokák segítésével lehetne elérni a kormányzat demográfiai...
Tovább a cikkhez

A családsegítés értékszociológiai igazolása

Elképesztően súlyos vádak merültek fel az EP-választás hajrájában az antimigrációs magyar...
Tovább a cikkhez

Novák Katalin: Világújdonság az szja-mentesség az édesanyák körében

Az interjú 15. percétől szól az Államtitkár Asszony a Szakértői Műhelyről. 2019. március 15. A...
Tovább a cikkhez

Főállású szülőség kicsit másképpen

Tóth I. János 2019. június 6. Sajnos Magyarországon régóta nagyon kevés gyerek születik. 1963-ban...
Tovább a cikkhez

Gyarapodás lélektani értelemben

A jelenleg uralkodó globális világrend beszűkíti a családok életlehetőségeit Varga Csaba 2019....
Tovább a cikkhez

Szülőnek lenni főállásban

Benda József 2019. május 29. Az Összefogás a Gyermek- és Családbarát Magyarországért Szakértői...
Tovább a cikkhez

Verona után sikerre ítélve

A fenntartható fejlődéshez meg kell teremteni a nagycsaládok életfeltételeit Benda József 2019....
Tovább a cikkhez

Sokféle elképzelés szerepel, hogy hogyan lehetne megállítani a népességfogyást

2019. február 06. Sokféle elképzelés szerepel, hogy hogyan lehetne megállítani a népességfogyást....
Tovább a cikkhez

Ha elfogynak az édesanyák

Azonnali és jelentős mértékű cselekvéssorozatra van szükség a népesedési válság megállítására...
Tovább a cikkhez

Könnyebb lesz majd lakáshoz jutni

A családbarát demográfiai program szerves része az otthonteremtés segítése Csomós József 2019....
Tovább a cikkhez

Jövőnk a gyermek ...

... Adalékok a népességfogyás megállításának társadalmi programjához I. címen hamarosan megjelenik...
Tovább a cikkhez

Előadások, interjúk

Interjú a demográfiai kihívás megoldásáról a HIT Rádióban, 2016 február 21. Your browser doesn't...
Tovább a cikkhez

A Szakértői Műhely álláspontja a népességfogyás megállításáról

Karc FM Rádió, 2019 február 6. A Szakértői Műhely álláspontja a népességfogyás megállításáról....
Tovább a cikkhez

Demográfia és foglalkoztatás

Demográfia és foglalkoztatás Demográfia és foglalkoztatás – a fizetett és a láthatatlan munka a...
Tovább a cikkhez

Hivatásos szülők intézménye

Megjelent a Magyar Időkben 2019. február 4-én. Hivatásos szülők intézménye Intenzív...
Tovább a cikkhez

Nagy Ida

Nagy Ida Az ENSZ prognózisa szerint közepes szintű termékenységgel számolva bolygónk lakossága...
Tovább a cikkhez

A hivatásos szülők új életpálya modellje

Megjelent a Munkaügyi Szemlében, 2019. január 13-án. A hivatásos szülők új életpálya modellje...
Tovább a cikkhez

A főállású anyaság feltételei

Megjelent a Magyar Időkben, 2019. január 13-án. A főállású anyaság feltételei A népességfogyást...
Tovább a cikkhez

Az Orbán-kormány csodafegyvere

Megjelent a hvg.hu-n 2019. január 30-án. Az Orbán-kormány demográfiai csodafegyvere a főállású...
Tovább a cikkhez

KDNP: EURÓPAI PROBLÉMA A SZÜLETÉSSZÁM CSÖKKENÉSE

KDNP: európai probléma a születésszám csökkenése Harrach Péter a KDNP országgyűlési képviselője a...
Tovább a cikkhez
Megjelent a hvg.hu-n 2019. január 30-án.

Az Orbán-kormány demográfiai csodafegyvere a főállású anyaság lesz?

Akár egy új családtámogatási eszköz bejelentése is megtörténhet a közeljövőben, mondta Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott interjújában, ahol többször is emlegette a családok, gyerekek védelmét mint a legutóbbi nemzeti konzultáció tanulságát. "Nem lehetetlen egy nagy erejű, eddig ismeretlen új elem bevezetése. Ezt meg fogjuk oldani" – fogalmazott.

De vajon mi lehet ez az új elem? Ezt most leginkább a miniszterelnök tudja, de utánanéztünk, hogy mire számítsunk. A konzultáció kérdései eleve adnak némi támpontot, ott ugyanis rákérdeztek, hogy támogatnánk-e, hogy az állam elismerje a valódi főállású anyaság intézményét, és a válaszadók 93,7 százaléka (1,27 millió ember) természetesen igennel felelt a kérdésre.

Hogy a főállású anyaság lehet az új elem, arra utalnak más jelek is. A kormányközeli lapban, a Magyar Időkben jelent meg januárban Benda József társadalomkutató A főállású anyaság feltételei című cikke arról, hogy milyen megoldásokat dolgozott ki az Összefogás a Gyermek- és Családbarát Magyarországért Szakértői Műhely a népességfogyás megállítására.

Benda József
©

„El vagyunk késve”

Benda József neve 2016-ból lehet ismerős, amikor a szingliadó ötlete mint kormányközeli elképzelés bukkant fel, de ettől mindenki sietve elhatárolódott, még az állítólagos ötletgazda Benda is, aki azt mondta, szavait kiforgatták.

A most megjelent cikkében azt írja, hogy a gyereknevelés a nők és férfiak jelentős részének az önmegvalósítás forrása lehet, és akik ezt vállalják, azokat szerinte kiemelt támogatás illeti meg. Benda József munkatársunknak elmondta, hogy a hivatásos szülőség egy munkaviszonyt jelentene azoknak, akik úgy döntenek, hogy egy harmadik gyereket is vállalnak, vagy ennél többet. Ők – szükség esetén egy családi életre nevelés típusú képzés elvégzése után – fizetést kapnának azért, hogy otthon maradjanak a gyerekekkel, és az ő nevelésükre fordítsák az energiájukat, erőiket. Ez lehetne bármelyik szülő.

Akár már fél éven belül be kéne vezetni a rendszert, mert a szülőképes korú magyarok azon nagyobb létszámú generációja, amely még demográfiai fordulatot tudna hozni, lassan kifut az időből: a Ratkó-unokáknak nevezett réteg most 38-41 éves – mondja vészjóslóan Benda, hozzátéve, hogy a jelenlegi évi 90 ezres születésszám csak arra elég, hogy 6,3 millió főre fogyatkozzon hosszabb távon a magyarországi népesség.

Képünk illusztráció
©

Bruttó 355 ezer a szülőségért

Arról, hogy a főállású szülőség milyen anyagi hozzájárulást jelentene, Benda azt mondja, részletes, 60 oldalas számításaik vannak. Ők úgy látják, ezért a feladatért a szülőnek egyhavi átlagkeresetet kellene kapnia, ami ma bruttó 355 ezer forint, nettóban ez 236-244 ezer forint körüli összeget jelent. Összehasonlításként: ma 28 500 forint jár három gyerek után gyereknevelési támogatásként, ami Benda szerint "méltánytalan". A javaslatuk szerint ez nem segély volna, hanem mint egy rendes munkaviszonyban, bizonyos elvárásoknak, kötelezettségeknek meg kellene felelni. A műhely számításai szerint az emberek 25 százaléka dönthetne e mellett, a 70% a mai keretek között próbálna egyensúlyozni, vagyis a gyerek egy idő után bölcsődébe majd óvodába menne, míg a szülők dolgoznának, a korosztály öt százalékát pedig csak a karrier és a munka érdekli, a családalapítás nem.

Képünk illusztráció
©

Benda szerint a szakértői anyagot eljuttatták az Emmihez, állítólag azok tárgyaltak is róla, de hivatalos visszajelzés nem volt.

Az Emmi kérdésünkre azt közölte,

Orbán Viktor a konzultációból levont tanulságokat, és az azokból fakadó döntéseket a február 10-i évértékelőn fogja a nyilvánosság elé tárni.

Fontos kérdés, hogy a főállású anyaság milyen alapon járna. A Benda-féle koncepció szerint gyakorlatilag bárki megkaphatja a szülői "állást", aki az államhoz fordul, de a Fidesz családpolitikáját ismerve ez kevéssé valószínű, inkább tűnik annak a témával kapcsolatos szakmai háttérbeszélgetések egyik rendszeresen felmerülő eleme, vagyis az, hogy a meglévő, illetve a korábbi, legalább 3 éves munkaviszony lehet az egyik feltétele a főállású anyaságnak.

A Fiatal Családosok Klubjának (Ficsak) elnöke, Király Nóra szerint az édesanyák egyik legnagyobb problémája, hogy egyáltalán nem biztos, hogy szülés után visszakerülnek egykori munkahelyükre, és arra sincs garancia, hogy új állást találnak maguknak. Ennek törvényi garanciáit szeretnék megteremteni, de egyúttal azt is szorgalmaznák, hogy a főállású anyaság rendszerét bővítsék ki. Király Nóra a jelenleg 28 500 forintos gyermeknevelési támogatást emelné meg úgy, hogy az összeg gyermekenként járjon három vagy annál több gyermek nevelése esetén. Szerinte így sokkal több nő érezné a motivációt a nagyobb megbecsülés által, hogy a felnőtt élete első éveit gyermekneveléssel töltse.

Meg kéne ismerni a valóságot

Orbán Viktor a családvédelmi konzultáció kiértékelése után arról is beszélt rádiós interjújában, hogy a gyerekvédelem terén egységesíteni kell a jogi környezetet, a kapcsolódó feladatok szét vannak szórva a kormányzati struktúrában. Darvas Ágnes szociológus azt magyarázza a hvg.hu-nak, hogy Orbán Viktor itt a gyerekvédelem kifejezést nem a szűkebb szakmai értelemben használta, hanem a családtámogatást, szociális ellátórendszert, gyerekvédelmi ellátórendszert és az intézményes gyerekvédelmet érti alatta.

©

Hogy a jogszabályokat össze kell hangolni, azzal Darvas teljesen egyetért, ez régi adóssága a magyar államnak. A területek nagy része az Emmihez kapcsolódik, mint a családtámogatás, gyerekvédelem, de a lakhatás például már nem.

Mélyebbre kéne menni a gyerekszegénység vizsgálatában, mondja Darvas Ágnes, mert a trendek jók, de azt is lehet tudni, hogy az egyszülős családok szegénységi kockázata magas, több mint egyharmaduk szegénységben vagy deprivációban él, és ez a tendencia nem csökken. A legrosszabb helyzetű csoportok állapota sem lett jobb, a legalsó jövedelmi tized gyerekei folyamatosan leszakadóban vannak, és éppen ezek a családok nem tudnak élni a 2010 óta megerősödött és kialakított családi adókedvezménnyel, mivel a szülőknek nincs vagy nem elegendő a jövedelmük, a családi pótlék viszont 2008 óta nem nőtt.

Hiába költ az állam 2010 óta többet családtámogatásra (ha a családi pótlékot és a családi adókedvezményt együttesen nézzük), ha a GDP-növekedés arányához képest ez mégis kevesebb – mondja a kutató. Így a családi pótlék összege a GDP 1,3 százalékáról lement a GDP 0,8 százalékára. 50 milliárddal kevesebbet költünk ma a csökkenő gyerekszám miatt családi pótlékra, mint 2010-ben, ebből az 50 milliárdból megnyugtatóan lehetne rendezni például az egyszülős családok helyzetét.

És a legfontosabb Darvas szerint, hogy minden 18 éven aluli egyformán fontos, nem szabad közöttük semmilyen szempont szerint különbséget tenni.

Forrás: hvg.hu